ANIKÓ VENDÉGHÁZ - SZÁLKA, telefon: +36(30)232-7402 anikovendeghaz@gmail.com

Kikapcsolódni, megújulni, feltöltődni csak úgy lehet, ha hátrahagyja a mindennapok gondjait, monotóniáját és kimozdul otthonról! GYERÜNK!

Az Anikó Vendégház megszünt!

















































Szoba kiadó:2.100.-/fő/éj

Szálka történelme 

http://maps.google.com/maps?ll=46.278238,18.633599&z=16&t=h&hl=hu

http://maps.google.it/maps?q=7121+Szálka,+Táncsics u.30.+Magyarország


Szálka a szekszárdi dombvidék déli részén fekszik Szekszárdtól és Bonyhádtól egyformán 12 km-re. Keletre a Sárköz termékeny síksága, nyugatra a Völgység, északra pedig a Hegyhát húzódik. Határa változatos, dombokkal, völgyekkel szabdalt, erdőkkel sűrűn borított területének legnagyobb részén gyenge minőségű barna erdőtalajok vannak.A szálkai tó 


           Szálka madártávlatból                  







A szálkai tórendszer

Szálka mellett a szekszárdi dombvidék leghosszabb északkelet-délnyugati irányú völgyének elzárásával szabálytalan alakú víztározó jött létre. Ez a mesterséges tó ma a falu legnagyobb vonzereje. Zsáktelepülés jellegéből következő korábbi elzártsága is megszűnt a bonyhád-bátaszéki úthoz történő csatlakoztatással, amely kijáratot jelent a 6.sz. főútra, és a szomszédos településekhez.

Kelet felé a falu szerpentin műúttal csatlakozik a Sárközt keresztülszelő bátaszék-szekszárdi útvonalhoz. A legközelebbi vasútállomás a Szálkától 5 km-re lévő Mőcsény községben van. A falu két völgyben fekvő, hosszan elnyúló V alakot formáz. Az erdő és a tó kitűnő mikroklímát biztosítanak a falunak. Erdeiben sokféle vad található. Különösen szarvasállománya híres, területén lőtték 1891-ben azt a szarvasbikát, mely 14,5 kg-os agancsával hosszú ideig világrekord volt.

A Mausz - kápolna Szálka határában, a felújítása előtt és után

 "A kezdetben fontos rác településnek számító Szálka- akárcsak Grábóc is- elnémetesedett. Ma mindkettőnek XVIII. sz. végén épült katolikus temploma van. A szálkai németek gazdag szakrális hagyományaiból a Maus-kápolnáját mutatjuk be. A kápolna azon a ponton áll, ahol a Szekszárdi-dombság találkozik a Sárközzel. Mellőle felejthetetlen kilátás nyílik az egész Duna-mentére. A kápolnát felirata szerint a Mayer család állítatta a 19.század legvégén. Neve az Emmausz - járás hagyományából ered. Húsvét után a hívek Szálkáról ehhez a kápolnához mentek fel megidézve Krisztus emmauszi útját. (Lk.24, 13 skk.) A kápolnát néhány éve mintaszerűen felújították. " (Idézet a CsaTolna Egyesület Tolna megye művészeti emlékeit bemutató oldaláról: http://www.csatolna.hu/hu/tolnamegye/muemlek/volgyseg.shtml

Szekszárd felé nézve Decs látszik a távolban Decs látszik a távolban Várdomb a kép jobb szélén  

A kápolna dombjáról gyönyörű kilátás nyílik a Sárközre, jól látszik Szekszárd, Decs, Várdomb, Bátaszék, jó idő esetén esetleg Baja is !

Szálka közel ezeréves történetének első szakaszában a honfoglalástól a németek XVIII. század végén történt betelepítéséig néhány házra kiterjedő apró falucska volt. A birtoklevelek, adóívek szerint lakosai magyarok, majd a török megszállást követően szerbek (rácok) volt.

A falu jelentősebb fejődésének csak a német betelepítést követően indult. A XIX. sz. elejére lélekszáma meghaladja a másfél ezret, ez a legnagyobb eltartott népességszám a település életében.

A honfoglalás után a Gut-Keled nemzettség szállás birtokainak egyike. Szálka község legrégibb névalakja Zaka, azaz Szaka vagy Száka. Az 1015. évi pécsváradi oklevél birtokjegyzékében már nyoma van.

Az 1300-as évek eleji tizedjegyzék szerint már akkor plébánia volt, templommal rendelkezett.

Szigetvár eleste, 1566 előtt az ottani egyik tisztnek, Hennyey Lászlónak a fizetéséhez tartozott a szakai adó. Az 1565-ös török adójegyzék (defter) szerint Szálka két részből állt: Wég-Szaka 10 házzal és Felső-Szaka 5 házzal.

Az 1690-es összeírásban már két Szálka volt: Kis Szálka 12 házzal és Nagy Szálka 15 házzal. Mindkettő a török kiűzése idején pusztult el. A török alatt a XVI. sz. óta nevezték az írások Szálkának, de még vegyesen az eredeti Szaka-val. Csak az 1910. évi országos helynévrendezéskor lett hivatalosan is Szálka. 

A török dúlások idején magyar lakossága elpusztult vagy elmenekült. Helyükre a törökökkel felnyomuló rácok települtek. A rácok vándorló pásztorkodó életmódot éltek, amihez a szálkai adottságok (nagy erdő) kitűnő lehetőséget biztosítottak. 1715-ben kilenc ház volt Szálkán.             Az 1720. évi összeírások alkalmával csak három rác és tíz magyar családot számoltak össze. Ebben az időben a Batthyány család birtoka volt, de nem sokat törődtek vele, mivel a magyar lakossága kezdte elhagyni. Ezért az elhagyott, üresen álló birtok hatalmas erdőségeivel a pásztorkodó rácoknak valóságos menedékhelyévé vált egészen 1776-ig az első német telepesek Szálkán való megjelenéséig.           

1720 után Tolna megye német telepesekkel való benépesítése idején az "engedetlen rácokat" három faluba összeköltöztették (Grábóc, Alsónána, Szálka). Később Grábócon új, nagy görögkeleti templomot és kolostort alapítottak.


Az 1728-as összeírások szerint Szálkán kilenc magyar család volt, valamennyien szabad költözésű jobbágyok. Az első német telepesek 1776-ban jöttek Szálkára (nyolc család). Az 1780-as években történt az első nagyobb arányú német betelepülés, mert az 1783-as adatokkal, kb. 368 görögkeleti szerb és 341 római katolikus német lehetett Szálkán. A német telepesek - Dr. Schmidt szegedi egyetemi tanár szerint (a nyelvjárás analógiája alapján) - zömmel a würzburgi érsekség területéről települtek Szálkára. Vannak azonban sziléziai eredetűek is, amit nevük - gúnynevük (schlesinger) - bizonyít. A föld nagy részét és a különböző előnyöket a korábban érkezettek élvezték a második hullámban (1796 körül) vagy az újonnan jöttekkel szemben. Ezek már csak kis földet (a silányabbikból), illetve házhelyet kaphattak, ezeket nevezték kis házasoknak.

Az 1818. évi egyházmegyei kimutatás szerint az összlakosság Szálkán 1565 fő volt, amelyből 833 a német, 672 a rác. Az ezt követő három éven belül a szerbek (rácok) részéről részleges továbbtelepülésnek kellett történnie, mert az 1821-es adat alapján a község lakosainak száma 1203 főre apadt, amikor a németek száma 900, a szerbeké már csak 303 volt.

Az 1829. évi jegyzői jelentés alapján az összlakosság 1192 fő, ebből 880 római katolikus(német), 312 óhitű rác. Földesuruk, herceg Batthyány Fülöp robotja alatt vannak. A birtokviszonyok a következőképpen néztek ki: 35 jobbágytelek, 63 földet bíró, 32 zsellér, 116 kisházas és mesteremberek. Foglalkozásuk: szántás, vetés, szőlőművelés, napszám. Már akkor is megemlékeztek a nagyarányú talajerózióról, a rétek elöntéséről a záporok idején. 1914-ben még 34 ház volt szerb tulajdonban, de 1930-ban a Jugoszlávia javára történt optálás folytán vagyonukat eladták és kivándoroltak. Egyetlen szerb család maradt a faluban, így 1945-ig Szálka tiszta német község volt.

1937-ben a Tolna Megyei Adattár szerint Szálkának 1375 lakosa, körjegyzője, segédjegyzője van, a katolikus iskolában két tanító tanít. A falu földbirtokosa Montenouvo Nándor 1330 holddal, a volt úrbéresek 240 holddal rendelkeznek. Az adattár felsorol még két asztalost, két cipészt, egy kovácsot, egy mészárost, két szabót, három vegyeskereskedőt és két vendéglőst.

A faluban 260 házszám volt annak idején, de abból 20 csak házhelyet jelölt, 240 házban laktak.

Nagygazdák nem voltak a községben, a leggazdagabbak 15-20 holddal rendelkeztek, nagyon sok szegény napszámba járt. A szálkaiak földműveléssel, állattenyésztéssel foglalkoztak, szőlőt műveltek a decsi határban, amely tele volt tanyával. Ritka volt az olyan 10 holdnál nagyobb vagyonnal rendelkező gazda, akinek nem volt szőlője.

A II. világháború Szálkát sem kímélte. 61 katona halottja volt a falunak, 55 főt elhurcoltak málenkij robotra, közülük 14-en haltak meg. A faluban a németek is folytattak kényszersorozást.

Az első telepesek 45 őszén jöttek Szálkára a Heves megyei Erdőkövesdről, mintegy 20 család. Olyanok házába költöztek, akik a Volksbundnak voltak tagjai.1946. május 22-én nagy változások történtek, a 243 családból talán 43 család maradt, a többieket kitelepítették Németországba. A kitelepített német lakosság helyére főleg Heves megyei magyar telepeseket hoztak. Jöttek még Szekszárdról, valamint Budapestről.A földosztási adatok alapján összesen 104 juttatás történt. A különböző ígéretekkel idecsalogatott emberek azonban látva a nehézségeket - pl.: a terménybeszolgáltatási kötelezettségeket - a helyi adottságokat sem tudták kihasználni. Nagyrészt ipari munkások voltak, a különböző ipari üzemek termelésének megindítása után visszaköltöztek eredeti lakóhelyükre. Így a község lélekszáma 1949-re 686 főre apadt.

A falu lakossága a hatvanas évekre konszolidálódik. Az üres házak egy részét a kitelepítés elöl más falvakból elmenekülő német családok, kakasdiak, aparhantiak vásárolják meg. Német nyelvoktatás az iskolában az 1960-61-es tanévtől, az óvodában pedig az 1976-77-es tanévtől indult meg. A falu szövetkezete ugyan egyesült az őcsényi termelőszövetkezettel, a település mégis el tudta kerülni a körzetesítést, mindvégig önálló maradt az elmúlt évtizedekben. A falu a völgységi járásból átkerült a szekszárdiba a 60-as évek második felében, amikor másutt a centralizáló és körzetesítés volt napirenden.

ÉRDEKLŐDÉS, FOGLALÁSÁrtatlanÁrtatlanÁrtatlan

ANIKÓ VENDÉGHÁZ

7121 SZÁLKA, Táncsics Mihály u. 30.

telefon: 00 3630 232 7402; 00 3630 620 4523

e-mail: anikovendeghaz@gmail.com

EGÉSZ ÉVBEN szeretettel várjuk visszatérő és leendő vendégeinket - KÜLÖN LAKRÉSZBEN - hangulatosan berendezett emeleti szobáinkba CSODASZÉP KILÁTÁSSAL!

Nyaraljon a SZÁLKAI TÓNÁL hosszú hétvégéken, két- és négyágyas szobáinkban.  Pihenés, túrázás, horgászat, vadászat, lovagolás, kirándulás, strand és csónakázási,- télen korcsolyázási lehetőség a tavon,  reggeli-vacsora rendelhető,









Weblap látogatottság számláló:

Mai: 1
Tegnapi: 2
Heti: 23
Havi: 92
Össz.: 31 427

Látogatottság növelés
Oldal: Szálka történelme
ANIKÓ VENDÉGHÁZ - SZÁLKA, telefon: +36(30)232-7402 anikovendeghaz@gmail.com - © 2008 - 2017 - szalka-szallas.hupont.hu

A HuPont.hu segítségével a weboldalkészítés gyors! Itt kezdődik a saját weboldalkészítés!

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Laptop 1 Ft-ért? Regisztrálj most! - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »